Fajta neve:
Balinéz
Bundája:
Közepesen hosszú szőrű
Mérete:
Közepes
Származási országa:
Amerikai Egyesült Államok
GONDOZÁSA:
Nem túl munkaigényes, hetente egyszer kell a bundáját fésülni és kefélni
TERMÉSZETE:
Meglehetősen fürge, rendkívül élénk, szoros kapcsolatra van szüksége az emberrel, nagyon érzékeny lelkű cica
TÖRTÉNETE:
Ennek a vonzó külsejű macskafajtának a származása egyetlen mondatban összefoglalható: egy közepesen hosszú szőrű sziámi macska, amely inkább az Amerikai Egyesült Államokból ered, mint Baliról. Az 1930-as években előfordult, hogy a sziámi almokban hosszabb szőrű kiscicák születtek, ám egyesek kísérletet tettek arra, hogy ezt elhallgassák, nehogy kétségek merüljenek fel a sziámi fajta tisztaságát illetően. Még mindig nem tudni, honnan került elő oly hirtelen a hosszú szőrért felelős gén. A szisztematikus tenyésztés az 1950-es években kezdődött, és a CFA (Cat Fanciers Association) 1970-ben ismerte el hivatalosan a fajtát. Akárcsak a szőrzet, a balinéz “beszédessége” is tipikus jellemzője a fajtának: kifejezik érzéseiket, mégpedig hangosan és világosan.
ÁLTALÁNOS MEGJELENÉSE:
Közepes méretű, kecses macska, hosszú és karcsú. Izmos, ugyanakkor méltóságteljes és elegáns. A vállak nem lehetnek szélesebbek, mint a csípő. A közepes méretű fej arányos a testhez képest. A fülek nagyok és hegyesek, a töveknél szélesebbek. A mandulavágású szemek közepes méretűek, enyhén ferdülnek az orr irányába, és intenzív kék színben ragyognak. Az orr hosszú és egyenes. A hosszú, elegáns lábak kicsi, ovális mancsokon állnak. A farok hosszú, vékony és finoman hegyes végű. A szőrzet közepesen hosszú, a nyakon, a vállakon és a farok részen hosszabb és selymes. A gyapjas aljszőrzet hiánya és a nyakon található fodor a fajta sajátosságai. A balinéz világos színekben fordul elő. |